Ma 2017. február 27.,
hétfő
,
Ákos, Bátor
napja van.
Holnap
Elemér napja lesz.


Lúdas Matyi ajánlata: a szagos müge

asperula_odorata "Szagos müge, lisztmamonya, macskagyökér, tyúkturbolya, kutyabengevakarék, mindegyikből tíz marék!" - hallottuk a Lúdas Matyi rajzfilmváltozatában, amikor Matyi - orvosnak maszkírozva magát, Döbrögi legényeit küldte el a mezőre, hogy ezekből a gyógynövényekből szedjenek, uruk sebeit gyógyítandó. Hogy Matyi nem tévedett, azt számos feljegyzés bizonyítja, miszerint Európa-szerte már a középkortól használták sebgyógyításra ezt a gyönyörű tavaszi virágot, a szagos mügét

A müge elnevezés valószínűleg francia eredetű (a muguet gyöngyvirágot jelent), de a népi etimológia nyomán illetik e növényt májusfű, borvirág, csillagos májfű, csillagszívű, és erdődísz néven is. Ezek mind mind utalnak a virág jellemzőire: például általában májusban-júniusban szedik, hiszen akkor virágzik, ezért májusfű. Csillagszívű, mivel csillag alakú örvös levelei vannak, és borvirág, mivel bort is készítenek vele. Az erdődísz (német nyelvterületen pedig az erdőmester) elnevezést azért kapta, mert főként gyertyános tölgyesek, bükkösök, tehát erdők lakója.

A szagos müge egyébként a buzérfélék családjába tartozó, kistermetű, évelő növény, melyet gyógynövényként való alkalmazása mellett számos egyéb célra is felhasználhatunk. A manapság már kedvelt cserepes növényként is ismert mügét elsősorban illatanyagai miatt termesztik egyes vidékeken. Bogárűző hatása mellett számos étel zamatát ő biztosítja.

A "szagos" müge

szagos mügeA szagos müge (latinul Asperula Odorata, vagy Galium Odoratum)elnevezés ennél fogva tehát nem véletlen, ugyanis e növénynek a virágzás előtt gyűjtött hajtása olyan hatóanyagot tartalmaz (melilotozid), amelyről a szárítás során a jellegzetes illatú kumarin hasad le. Ebből tehát kikövetkeztethetjük rögtön azt is, hogy a friss növénynek nincs illata. A szárított mügének ezzel szemben a frissen vágott szénára, egyesek szerint vaníliára, megint mások szerint a dohányra emlékeztető illata felhasználásának számos módját ihlette az évszázadok során.

Bár a szárítás során a növény súlya ötödére csökken, erős illata betölti az egész szobát, ami rovarűzésre és ruhaillatosításra egyaránt alkalmazható. Nagyanyáink, rokonával együtt (Galium Verum) a matracba töltötték a téli hónapokra az édes álmok érdekében, mi manapság házi készítésű parfümünkbe is belecsempészhetjük ennek a kis virágnak az illatát, ha körülbelül egy hétre 1-2 dl jojoba-olajba (bio- és herba-boltokban kapható) áztatjuk. A különböző illóolajokkal aztán már saját magunk keverhetjük ki mügés parfümünket (hozzá javasolt illatok a fás, kesernyés árnyalatok), vagy házi testápolónkat. Egyéb kozmetikai haszna is van a szagos mügének: forrázata ránctalanító hatású.

Szagos müge, lisztmamonya, macskagyökér...

asperula odorataBár mint az a fenti Lúdas Matyi történetből is kiderült, a müge többnyire vadon terem, mégis, ha tehetjük, ültessünk kertünkbe is belőle! Főként árnyékos cserjék alatt érzi jól magát, de a hortenziák és rododendronok közelében szinte lubickol a boldogságban. Csillag formájú levelei és kis fehér virágai nagyon szépek, alapvetően igénytelen kis növény, és ha túlságosan elterjedne, akkor sem kell bosszankodnunk, hiszen könnyű eltávolítani a felesleges töveket a talajból.

Ha erre nem adódik lehetőségünk, vagy nincs kertünk, akkor virágzása idején, azaz májusban és júniusban próbáljunk meg egy gyógynövénytúra alkalmával megismerkedni a mügével (www.gyogynovenyturak.hu), hiszen egy roppant sokoldalú növényről van szó.

Már a középkortól mind külsőleg, mind belsőleg számos bajra gyógyírt jelentett, és manapság is megtalálható a természetes gyógymódok híveinek recepttárában a szagos mügéből készült vértisztító* és nyugtató tea, mint ahogy az orvostudomány is felhasználja vérkeringés javító, gyulladáscsökkentő hatását a vénás megbetegedések kezelése során. Egy 18. századi ír füveskönyv például sebgyógyításra, furunkulusok (kelések) és fekélyek gyógyítására ajánlotta összetört, friss leveleit. Emellett, a keserűanyagot, cseranyagot és baktériumölő anyagokat egyaránt tartalmazó vízhajtó müge teát vese-, máj- és epebántalmak ellen, valamint nyugtatóként, vértisztítóként és izzasztónak is használták eleink. Tipikus javallat volt neurotikus állapotokra, például idegesség, görcs, álmatlanság*, vagy akár emésztési zavarok esetén, de sokáig a müge volt az idegzsába (neuralgia), féloldali fejzsába (migrén) és szédülési rohamok bevált háziszere is.

A friss növény forrázata üdítő, de főzete nyugtató altesti fájdalmak, zavart szívműködés esetén. Búskomorság, hisztéria esetén szintén a müge főzetét fogyasztották, melyet leggyakrabban kakukkfűvel, földieper és szeder leveleivel együtt készítettek. Önmagában sem rossz az íze, hiszen ízjavítóként is keverték más teákhoz. Jótékony hatásai ellenére azonban vigyáznunk kell: nem szabad túlzásba vinni használatát, mert szédülést, fejfájást és hányást okozhat. Véralvadásgátló gyógyszerek szedése, vagy terhesség esetén fogyasztása szintén kerülendő.

*Vértisztító teakeverék: szagos müge, citromfű, csipkebogyó, málnalevél, szederlevél, bengekéreg, tarackgyökér egyenlő arányú keveréke. Ebből 2 teás kanálnyit adunk 1 csésze forrásban lévő vízhez, 10 percig áztatjuk lefedve. Ebből napi 2 csészével igyunk. *Idegesség, görcsök ellen: 10 g szárított növényt 1 liter forrásban lévő vízbe dobunk, 10 percig áztatjuk, s ebből napi 2-3 csészével fogyasztunk. Álmatlanság esetén lefekvés előtt 30 perccel egy csészével.

Az extravagáns desszertek birodalmában: erdőmester fagyi és mügepuding.

Bár a szagos mügéből készült édességek főként német nyelvterületen ismeretesek, egy ideje Magyarországon is meghonosodtak az egyedi ízvilágot képviselő gyógyhatású nassolni valók, viccelődnek is sokan: az erdőmester fagyi vajon miből készül? Be kell valljuk, valóban szerencsétlen választás a nyári nyalánkságot íly néven illetni, kitalálhattak volna jobbat is, például: csillagszív-fagyi, vagy borvirág-krém. Mindazonáltal az ízére nem lehet panasz: a délmagyarországi fagyikommandó "zöld, pisztáciás, mandulás, krémes, s legfőképpen finom" édességnek írja le az erdőmester fagyit.

Ha nekünk is kedvünk szottyanna megkóstolni a szagos mügével ízesített likőrt*, bólét*, energiaitalt*, szirupot*, vagy az eredeti német szagos mügés házidesszertet*, otthon magunk is elkészíthetjük őket.

A zöld színű müge-szirup egyébként amellett, hogy ásványvízzel kiváló nyári üdítőital készíthető belőle, a németek egyik "nagy hagyományához" a söriváshoz is kapcsolódik, hiszen egy berlini sörkülönlegességet, a savanykás berlini fehért (Berliner Weiße) általában müge- vagy málnasziruppal ízesítenek, mielőtt felszolgálnák jellegzetes, öblös poharakban. Ez a 16. századtól létező búzasör a 19. században a legnépszerűbb sörfajta volt Berlinben, 700 félét gyártottak belőle. Manapság már csak kétféle létezik, de továbbra is igen népszerű.

*Mügés likőr: Keverjünk össze 1/2 l bort, 2 dl rumot és 15 dkg cukrot. 3 dl vízbe tegyünk egy-egy csipet szárított szagos mügét és fehérüröm-füvet, majd kb. 5 percig lassan forraljuk. Átszűrve, hidegen öntsük hozzá a borhoz, rázzuk össze és néhány napig hagyjuk érni.

*Müge-bólé: Egy megfonnyasztott müge-csokrot két üvegnyi könnyű fehér borba áztatjuk legalább egy napon keresztül. A borba egy citromot is belekarikázunk, és ízléstől függően kevesebb vagy több cukorral édesítjük a keveréket. Tálalás előtt a szagosmüge-csokrot kiemeljük a bóléból és jól behűtjük.

*Energia-ital: 9 grammnyi frissen szedett mügelevelet megszárítunk, leöntjük 0,5 l jó minőségű fehérborral és egy citrom levével. 3-4 órán keresztül melegben tartjuk, majd adunk hozzá ízlés szerint pár kanál cukrot és még másfél liter bort. Hűtőszekrénybe tesszük, és mielőtt fogyasztanánk belőle, még 1 liter borral jól összerázzuk.

*Müge szirup: 2 l vizet 1300 g cukorral felteszünk főni. Amikor sziruposodni kezd, levesszük a tűzről, és 4 citromot karikákra, valamint 1 csokor szagos mügét apróra vágva elkeverünk az oldatban. Letakarva 5 napig hűlni hagyjuk, majd leszűrve egy flaskába töltjük. Hűvös helyen tartsuk!

*Müge pudingos német desszert: 1 l almalevet 2 dl müge sziruppal és 3 dkg tápiókagyönggyel 10 percig kavargatás közben főzünk, majd hűlni hagyjuk. 1 citromot meghámozunk, szeleteljük, 4 szeletet félreteszünk, a többit összeaprítjuk - csak a húsa kell. 2 almát meghámozunk, kimagozunk és felkockázunk, a felét félretesszük. A fele almakockát és citrompépet 1 dl tejszínnel, 2 dl joghurttal, és 2 csipet fahéjjal pürésítjük és mindezt egy tejszínhab-szifonba töltjük majd egy patronnal felhabosítjuk. A maradék almakockákat poharakba rendezzük, nyakonöntjük a közben lehűtött szagosmügés-almás lével, a tejszínes krémet pedig a tetejére fújjuk. A félretett citromkarikákkal díszítjük.

Tudtad, hogy...

..egy ókori germán monda szerint egy-egy csokor virágzó szagos müge hajtás szerencsét hoz tulajdonosának a szerelemben?
..dohányt és sajtot is zamatosítanak vele?
..a szagos müge jelenléte jó minőségű, humuszos talajt jelez?
..vékony szálkás gyökértörzséről német nyelvterületen sokáig azt tartották, hogy övként vagy karkötőként viselve győzelemhez segíti a katonákat és atlétákat?
..I. Szaniszló lengyel király testi erejét és frissességét annak tulajdonította, hogy minden reggel szagos mügéből készült forrázatot fogyasztott?
..timsóval a növény és gyökere különböző színű pácfestékeket alkot, önmagában pedig kelmék színezésére is használták?
..borral kevert párlatát a középkorban a bátortalan szerelmesek serkentő italaként fogyasztották?

Forrás: Gyógynövénytúrák.hu

www.dietetikamindenkinek.hu - vissza a főoldalra

Elérhetőség Oldaltérkép Partnerek Hirdetés Webmaster ©Copyright RSS

Dietetika mindenkinek
© dietetikamindenkinek.hu 2007-2017

Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS! Add a Startlaphoz Bookmark and Share